Olyan parányi volt, olyan könnyű és olyan gyönge, hogy kötelekkel és kampókkal felszerelkezve léphetett csak az utcára, mert a legfinomabb szélfuvallat is könnyűszerrel felkapta. Nagyon kellett ilyenkor a fatörzsekbe, ereszekbe, útpárkákba kapaszkodjon, mert senki sem vette észre, így nem is segítettek neki.
Minden egyes napja ebből a küzdelemből állt, míg meg nem ismerte a Tarkát. A Tarkáról nem is kell meséljek, mert olyan színes, hogy még a papír is szikrázna tőle! Ez a Tarka vette őt észre, és ragadta meg apró kezeit, mikor már nem is bírta magát a nagy szélviharban az ágon megtartani. Már csúsztak az ujjai… Az egyikkel már el is engedte.. A másodikkal is… És ekkor lépett közbe a Tarka. Megfogta a kezét, és hazavezette az otthonába.
Csodálatos hely volt: meleg, és puha, és színes, és illatos, és teli ízekkel. Sóssal, keserűvel, savanyúval, édessel.
Akkor a Tarka így szólt:
-Drága Láthatatlan -merthogy így hívták vendégét – maradj nálam :bújj bele a pokrócaimba, idd a jó meleg teámat, egyél finomságokat a kamrámból. Maradj nálam, és ne sétálj soha többet.
A Láthatatlan története
2012 február 28. | Szerző: teireira
Olyan parányi volt, olyan könnyű és olyan gyönge, hogy kötelekkel és kampókkal felszerelkezve léphetett csak az utcára, mert a legfinomabb szélfuvallat is könnyűszerrel felkapta. Nagyon kellett ilyenkor a fatörzsekbe, ereszekbe, útpárkákba kapaszkodjon, mert senki sem vette észre, így nem is segítettek neki.
Minden egyes napja ebből a küzdelemből állt, míg meg nem ismerte a Tarkát. A Tarkáról nem is kell meséljek, mert olyan színes, hogy még a papír is szikrázna tőle! Ez a Tarka vette őt észre, és ragadta meg apró kezeit, mikor már nem is bírta magát a nagy szélviharban az ágon megtartani. Már csúsztak az ujjai… Az egyikkel már el is engedte.. A másodikkal is… És ekkor lépett közbe a Tarka. Megfogta a kezét, és hazavezette az otthonába.
Csodálatos hely volt: meleg, és puha, és színes, és illatos, és teli ízekkel. Sóssal, keserűvel, savanyúval, édessel.
Akkor a Tarka így szólt:
-Drága Láthatatlan -merthogy így hívták vendégét – maradj nálam :bújj bele a pokrócaimba, idd a jó meleg teámat, egyél finomságokat a kamrámból. Maradj nálam, és ne sétálj soha többet.
Oldal ajánlása emailben
X